Szülői örökségünk
"Az anya-gyermek kapcsolat minden más emberi kapcsolatnak Å‘smintájává válik, ebben a kapcsolatban megtanuljuk, hogy mennyire lehet bÃzni a másik személyben, mennyire vagyunk szerethetÅ‘ek és értékesek. Nagyon fontos, hogy az anya hogyan reagál gyermeke testi-lelki szükségleteire. Amennyiben az édesanya odafigyel a gyermeke jelzéseire, akkor a gyermek azt tanulja meg, hogy érdemes megszólÃtani a világot, mert az válaszol rá és sokkal nagyobb a valószÃnűsége annak, hogy a késÅ‘bbiekben is kÃváncsi, kérdezÅ‘, a világ felé pozitÃvan viszonyuló felnÅ‘tté válik."
Kádár Annamária
Szülői örökségünk...
Talán ismerÅ‘sen hangzik, hogy a szülÅ‘i minta tovább öröklÅ‘dik a gyermekre. Már egészen apró gyermekként szüleinket figyeljük, magunkba szÃvjuk "bölcsességeiket", illetve elraktározzuk mindazokat a viselkedési mintákat, melyeket a szülÅ‘k a mindennapok során alkalmaznak. Persze a tanulás során nem szelektálunk, pusztán gyűjtögetünk, nem gondoljuk át, hogy melyek hasznosak, illetve mi az amit nem kellene rögzÃtenünk. Tulajdonképpen az egész életszemléletüket , az egyes eseményekre adott reakcióikat, illetve a problémamegoldó képességüket is jól megfigyeljük. Ezek a tapasztalatok a késÅ‘bbiekben a saját életünkben is megjelennek. Sokszor rajta kaphatnánk magunkat, hogy éppen úgy reagálunk le egy történést, ahogy annak idején valamelyik szülÅ‘nk tette.
Egy-egy baráti beszélgetés alkalmával hallhatjuk a következő mondatokat... Éppen olyan szerencsétlen vagyok, mint az anyám. Én is mindig olyan párt találok magamnak, aki képtelen a rendes családi életre.... Minden munkahelyemen kudarcot vallottam, ugyanolyan peches vagyok, mint apám... A sort még hosszan lehetne folytatni.
Ilyenkor a panaszáradatnál általában nem lépünk tovább, nem vizsgáljuk meg, hogy hogyan futott zátonyra a házasságunk, vagy miért nem tudunk helytállni a munkahelyünkön. Tulajdonképpen ugyanazokat a sémákat visszük tovább, amit gyermekként láttunk a szüleinktÅ‘l. Persze ez nem tudatosan történik, mert hát ki lenne olyan könnyelmű, hogy magának keresi a bajt. Viszont, minden egyes negatÃv viselkedési minta, ami a fejlÅ‘désünket hátráltatja, ami a kibontakozásunk útjában áll, keményen bevésÅ‘dik. Nyilván léteznek olyan szülÅ‘i örökségek is, melyek a gyermeket elÅ‘készÃtik egy sikeres, örömteli életre, de talán ebbÅ‘l van a kevesebb. Ebben az esetben a szülÅ‘k pozitÃv életszemlélettel és nagyfokú tudatossággal rendelkeznek.
Akkor várható csak pozitÃv változás, amikor ezeket a sémákat felismerjük , az életünkre gyakorolt hatásukat belátjuk és tudatosan átalakÃtjuk Å‘ket. Ha szembetaláljuk magunkat egy megoldandó problémával és nem a megszokott rutin szerint járunk el, amit megtanultunk, hanem felhasználjuk a belsÅ‘ bölcsességünket, akkor elkezdÅ‘dik egy olyan életszakasz, ami a fejlÅ‘désünket szolgálja, amiben önmagunkra találhatunk. Nagy hasznunkra lehet a folyamatos önreflexió is, illetve a kihÃvásokkkal való szembenézés.
Rajmon Beáta
Médiaszereplések:
Nők Lapja Café: www.nlcafe.hu/ezoteria/20140926/mmegbocsatas/
Nők Lapja Café: www.nlcafe.hu/csalad/20150218/hazassag-valsag-szerelem/
Családinet Magazin: www.csaladinet.hu/hirek/eletmod/egeszseg/22158/gyogyul_a_lelkem
Ajkai TelevÃzió: www.youtube.com/watch?v=FO1KoGcIQOA
Cosmopolitan magazin 2017. februári szám: SegÃtség, a legjobb barátnÅ‘m egy troll!