Útkeresők vagyunk

2014.07.24 09:14

 

 

 

 

 

 

"Gondolkodni kezdtem azon, mi is az, ami a pályaválasztásnál számít, és rájöttem: pontos elképzelés arról, milyen feladatot szánsz magadnak a társadalomban (...) Valószínűleg nem ragaszkodsz valamihez, ha nem vonz elég erősen, s valószínűleg nem leszel büszke a foglakozásodra, hacsak nem adsz bele apait-anyait. Lehet a világ kíméletlenebb, mint én hiszem, de nem végezhetek jó munkát, ha nincs benne a szívem."
Hirotada Ototake

 

 

 

Útkeresők vagyunk...

 

 

 

Azt gondolom szerencsésnek  mondhatja magát, aki rátalál arra útra, ami őt boldoggá teszi, amiben ki tud teljesedni. Nagyon kevesen vannak, akik tudatosan keresik a nekik megfelelő életpályát, a többség inkább sodródik, vagy éppen a környezetétől várja az instrukciókat, hogy mit tegyen, mivel foglalkozzon. Tulajdonképpen már 14 évesen ismerni kellene magunkat annyira, hogy jó döntést hozzunk, azt a hivatást válasszuk, ami tényleg testhezálló, amit ránk szabtak. Ennek az esélye azonban elég minimális, kevés gyermek rendelkezik olyan fokú önismerettel, hogy teljes mértékben tisztában legyen a képességeivel, az értékeivel és a vágyaival. Ezért sokan felnőttként döbbennek rá, hogy nem a helyükön vannak, az a munka amit végeznek nem elégíti ki őket lelkileg, maximum anyagilag, persze ez sem elvetendő dolog.

Azonban teljesen más olyan munkát végezni, amit szívvel-lélekkel teszünk, amiben talán megtapasztalhatjuk a flow élményt is. ( A flow élmény az elme működésének egy olyan állapota, melynek során az ember teljesen elmerül abban , amit csinál, amitől energiával töltődik fel és örömét leli benne.) Ebben az esetben nem kötelességként, nem teherként éljük meg a munkavégzést, hanem olyan tevékenységként, ami által mi is többek leszünk, illetve a környezetünket is gazdagítjuk.

Jómagam is a negyvenes éveim elején találtam rá a life coachingra, aminél rögtön úgy éreztem, hogy ez az a hivatás, ami nekem való, amiben kibontakoztathatom az empátiámat, a beleérző képességemet, a segítő szándékomat, a megérzéseimet és mindezeket úgy, hogy az ügyfél hasznára válnak, ugyanakkor számomra is örömforrást jelentenek. Soha nem késő váltani, ha úgy érezzük, hogy a munkánk pusztán rutin, kötelesség. Azt szoktam mondani, hogy minden egyes pillanat tökéletes a váltásra, a változásra...

 

Rajmon Beáta